Mesék a Titkos Padlásról

  MÓKA MATYI ÉS A SZIVÁRVÁNYSZÍN ÁLOMESŐ Móka Matyi, a vicces álommanó, egy borús délután a fürkületén ücsörgött. A fürkület egy puha, bolyhos felhőcske volt, ahol Matyi szeretett üldögélni, és tréfákat kitalálni. De ma minden szürke volt, az eső kopogott, és senki nem nevetett. Még Móka Matyi sem, ami nem sokszor fordul elő vele. Az álmok is csendesek maradtak. – Hát ez így nem lesz jó! – dünnyögte Matyi, és megvakargatta a fejét. – Fel kell vidítanom ezeket a borongós napokat egy kis mókával! Elővette a varázsport, amit csak a legkülönlegesebb álmokhoz használt. Egy csipetnyit a kezébe szórt, majd a felhők közé fújta. A por szétlibbent, és beszivárgott minden gyerek álmába. Hirtelen a szürke esőfelhők az álmokban egyszer csak kuncogni kezdtek! – Hihihi! Hahaha! – kacagtak a felhők, és az esőcseppek buborékokká változtak. A buborékok finoman pattogtak a gyerekek álmaiban, és ahogy hozzájuk értek, ők is nevetni kezdtek. A kicsi Panni először meglepődött, de amikor egy b...

    MÓKAMATYI ÉS BÜDÖSBENCE Ismeritek Mókamatyit, a legapróbb, legkedvesebb, de a legmókásabb álommanót?  Mókamatyi, ez a kedves álommanó, imádja a gyerekeket. De van egy titka: nagyon szeret viccelődni velük! Minden este lágy manóport szór a gyerekek szemeire, hogy álomba ringassa őket, de olykor egy kis mókaporral is megfűszerezi, hogy az álmok ne csak különlegesek, hanem mókásak is legyenek.  Egyik este, miközben Mókamatyi a sötétben szökkenve sietett a gyerekekhez, váratlan dolog történt. Nem vette észre, hogy egy poloska, Büdösbence, pont az útjában hever. „BAMM!” – belerúgott szegény bogárba, aki az ijedtségtől hatalmas bűzfelhőt eresztett rá. „Fúúú, mi ez a rettenetes szag?!” – kapta kezét orra elé Mókamatyi, és úgy elkezdett kóvályogni, mintha ringlispílen ülne. Először nekiment egy virágcserépnek, majd beleesett egy levélkupacba, végül a saját kalapját is fordítva húzta a fejére. „Ez borzasztó!” – sopánkodott. Aztán hirtelen elvigyorodott. „Vagyis... zse...

  EGY KISKUTYA TÖRTÉNETE    Egy nagy ház udvarán élt Bojti, a bolondos kiskutya testvéreivel, Borzival és Bundival, és a házban élő vidám gyerekekkel. A gyerekek imádták a kiskutyákat. Az udvaron mindig nagy volt a móka és a kacagás. Bojti boldogan csóválta a farkát, amikor simogatták a bundáját, vagy játékra hívták. Vidáman futott a kertben, és hozta vissza az eldobott labdákat. Megtanulta, hogyan kell ülni, feküdni, sőt, Bojti még pacsit is tudott adni. Ő volt a legokosabb, és a legkíváncsibb kiskutya az alomban.     Egyik nap épp egy vakondtúrást lesett izgatottan, amikor a ház előtt egy nagy autó állt meg. Még sosem látott ekkora furgont! Furcsa, idegen illat áradt belőle. Kíváncsian odasettenkedett a nyitva hagyott hátsó ajtajához. Nem tudott ellenállni a kísértésnek, és besurrant a kocsiba, hogy belülről is körbe szaglászhassa a furcsa járművet. Épp egy belső zugban szimatolt, amikor hirtelen becsapódott a kocsi ajtaja! Ijedten ugatott, és kaparászta az aj...