ANNA ÉS A KISGÓLYA
Pip volt a legkisebb gólyafióka a fészekben. Hiába kapott ugyanannyi békát, nem tudott úgy gyarapodni, mint a többiek. Szárnyai túl kicsik és gyengék voltak. Amikor közeledett az ősz, a gólyacsalád elindult Afrikába, de Pip lemaradt. Egy kis magyar faluban szállt le. Nem tudott tovább repülni. Amikor az első hópelyhek lehullottak, Pip egy kis ház hideg kéményén reszketett.
Egy nap egy kislány, Anna nézett ki a meleg szoba ablakán, és meglátta a kis gólyát a kéményen kuporogni. Pip elveszettnek és szomorúnak tűnt! "Mama!" - kiáltotta - "Egy kisgólya van a kéményen!"
Anna mamája segített a kislánynak bevinni Pipet az istállóba. A kisgólya gyenge volt és éhes. A kislány puha sálba csavarta, etetgette, itatgatta, kényelmes fészket készített egy meleg szénával teli kosárban. Gyakran kijárt a kisgólyához az istállóba, meséket olvasott, dalokat énekelt neki, Pip pedig napról napra erősebb lett.
Eközben lent Afrikában Pip családja aggódott a kisgólyáért. Testvérei nagyon hiányolták a kisöccsüket. "Gondolod, hogy Pip jól van?" - kérdezték a mamájuktól.
"Persze, drágám" - válaszolta a gólyamama, és próbált bátor lenni. "Ő egy erős kis gólya. Megtalálja az utat hozzánk." De titokban ő is aggódott a kemény északi tél miatt.
Amikor végre megérkezett a tavasz, Pip már egy egészen más gólya volt! Szárnyai erősek és fehérek voltak, készen állt a repülésre. Anna kivitte Pipet a szabadba. A kisgólya széttárta a szárnyait, és tétován csapkodott. Aztán egy örömteli kiáltással felszállt a tiszta kék égbe, és vidáman körözött a levegőben!
Egy áprilisi tavaszi reggelen Anna és Pip a kertben voltak, és pillangókat kergettek. Egyszer csak a kisgólya ismerős kelepelést hallott. Pip félrehajtotta a fejét, és a felismerés derengett a szemében. A magasban egy nagy csapat gólya keringett, hatalmas fehér szárnyaikkal eltakarták a Napot. Pip izgatottan rikoltott szárnyait csapkodva.
A csapat lassan leereszkedett, és kecsesen landolt a mezőn. Pip könnybe lábadt szemmel rohant feléjük. Apja előre rohant, és hosszú nyakával ölelésbe burkolta Pipet. A testvérei izgatottak voltak, hogy életben és egészségesen találták elveszett testvérüket.
Anna szavak nélkül is megértett mindent. „Biztosan a családod, Pip” – mondta szomorúan. Pip kelepelve ugrált körbe-körbe, öröm és szomorúság kavargott a szívében. Rettenetesen hiányzott neki a családja, de Annát is szerette.
Anna a kerítés mellett állt, könnycsepp gördült végig az arcán. Pip hirtelen visszafordult, feléje hajolt, és finoman a kislány kezéhez bökte a csőrét. Anna megértette. Letérdelt, és meleg kezét Pip fejére tette. „Repülj a családoddal, Pip” – suttogta. – „De ne felejts el, és látogass meg hamar!”
Pip hangosan csipogott, majd megfordult, és csatlakozott a gólyacsaládjához. Miközben felszálltak, hogy észak felé repüljenek, Pip még utoljára hátrapillantott. Látta Annát integetni, és tudta, hogy szívében különleges helyet talált a kislánynak, aki megmentette őt a hideg téltől.
Látogass el facebook oldalunkra!
https://www.facebook.com/mesekatitkospadlasrol/
Keress minket az instagrammon is!
https://www.instagram.com/mesek_a_titkos_padlasrol/
Fontos jogi tudnivaló a blog tartalmával kapcsolatban!
A blog tulajdonosa által feltöltött képek, szövegek és videók a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védelme alatt állnak. Ez azt jelenti, hogy a tartalmakat nem lehet a szerző engedélye nélkül más webhelyen vagy nyomtatásban közzétenni, megjelentetni.
Amennyiben forrásmegjelöléssel szeretnéd megosztani írásaimat más blogban, oldalon, nyomtatásban, kérlek, feltétlenül tüntesd fel a forrást!
Köszönöm a megértésedet!