A PILLANGÓK KINCSE
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis kék pillangó, aki boldogan repkedett a virágok között a réten.
Egy nap a kis pillangó meglátott egy különleges virágot. Habár a virág szirmai úgy csillogtak, mintha apró gyémántok lennének, fejét szomorúan lógatta, levelei hervadtan lankadtak a föld felé. Közelebb repült, és meghallotta, ahogy a virág kétségbeesetten suttog neki:
- Kedves kis pillangócska! Öntözz meg kérlek! Szomjas vagyok. Ebben a nagy forróságban kiszáradok, ha nem kapok inni!
A pillangó megsajnálta a virágot. Addig repült, amíg csillogó vízcseppekre nem talált egy levélen. Felvette őket, majd szárnyaival óvatosan a virágra ejtette. Ahogy a vízcseppek érintették a csillogó szirmokat, a virág lassan visszanyerte eredeti szépségét.
- Köszönöm, kedves pillangócska, hogy segítettél. Hálából elárulom neked, hol találod a világ legszebb kincsét. A kincs csillogóbb a csillagoknál, és boldogságot hoz annak, aki megtalálja. A magas hegyek mögött lelhetsz rá.
A kis pillangó izgatottan hallgatta, amiről a különleges virág mesélt neki, majd elhatározta, hogy útrakél.
- Elrepülök a hegyek mögé, és megtalálom a világ legszebb kincsét! Ha megtaláltam, ígérem, visszajövök hozzád – búcsúzott el a virágtól.
Átrepült napfényes mező felett, át a szivárványos erdőn, a hatalmas hegyen túlra. A hegy túloldalán egy másik kis pillangócskával találkozott.
- Szia! Te mi járatban repülsz erre? – kérdezte a kis kék pillangó.
- Kincset keresek! Egy különleges virág mesélt nekem róla. – válaszolta a másik.
- Akkor szállj velem! Én is azt keresem!
A két pillangó most már együtt repült tovább. Együtt fedezték fel a magas hegyeket, a mély völgyeket, és még egy varázslatos erdőt is, ahol a fák levelei énekelni kezdtek, amikor a szél fújt. Találkoztak tündérekkel, akik cukorkákat szórtak a fákra. Óriási szivárvány alatt táncoltak, és egyik este meglátogattak egy bölcs baglyot is, aki meséket mesélt nekik a csillagokról. De a kincset sehol nem lelték.
- Talán nem is létezik… – gondolták.
- A kincs, amit kerestek, nem mindig az, ami a szemnek kincsnek látszik! – intette őket a bölcs bagoly.
Végül úgy döntöttek, visszarepülnek a különleges virághoz. Elmondták neki a kalandos útjukat, és hogy sehol sem találták, amiről mesét nekik.
A virág mosolygott, és gyengéden így szólt hozzájuk:
- Kedves pillangócskák! A világ legszebb kincse nem csillogó gyémánt, hanem a szeretet és a barátság, amire most már ti is ráleltetek. Együtt repültetek, együtt táncoltatok, együtt nevettetek, és együtt fedeztetek fel csodákat. A hegyek, a völgyek, a varázslatos erdő, a tündérek, a szivárvány, a bölcs bagoly meséi - mind-mind emlékek, amik örökké veletek maradnak. Ez a valódi kincs, amit nem vehet el tőletek soha senki. Van-e olyan drágakő, ami többet ér ennél?
A kis pillangók meglepődtek, de hamarosan rájöttek, hogy a virágnak igaza van. Semmilyen arany vagy drágakő nem érhet többet a barátságuknál. Boldogan repültek a réten, és meséltek mindenkinek a kalandjaikról és a kincsről, amit a hegyeken túl, a szívükben találtak. Tudták, hogy ez örökké összeköti őket.
Talán neked is elmesélték a történetüket… nekem biztosan – ezt a mesét tőlük hallottam! Aki nem hiszi, járjon utána.
Itt a vége, fuss el véle…
Hallgasd meg a mesét youtube csatornán is!
Látogass el facebook oldalunkra!
https://www.facebook.com/mesekatitkospadlasrol/
Keress minket az instagrammon is!
https://www.instagram.com/mesek_a_titkos_padlasrol/
Látogass el facebook oldalunkra!
https://www.facebook.com/mesekatitkospadlasrol/
Keress minket az instagrammon is!
https://www.instagram.com/mesek_a_titkos_padlasrol/
Fontos jogi tudnivaló a blog tartalmával kapcsolatban!
A blog tulajdonosa által feltöltött képek, szövegek és videók a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védelme alatt állnak. Ez azt jelenti, hogy a tartalmakat nem lehet a szerző engedélye nélkül más webhelyen vagy nyomtatásban közzétenni, megjelentetni.
Amennyiben forrásmegjelöléssel szeretnéd megosztani írásaimat más blogban, oldalon, nyomtatásban, kérlek, feltétlenül tüntesd fel a forrást!
Köszönöm a megértésedet!