A KERTI TÓ GONOSZ BÉKÁJA
A kert végében, a diófa árnyékában, egy csillogó tó rejtőzött. A tóban színes halacskák éltek, a partján pedig vidáman ugrándoztak a békák. De volt köztük egy béka, aki nem ugrált a többiekkel. Ez a béka mogorva és gonosz volt, a tó sötét mélyén rejtőzködött.
Bőre hideg és nyálkás volt, keze-lába hosszú, szemei pedig olyan feketék, mint az éjszaka.
Ez a béka undorodott a gyerekektől. Ha egyedül merészkedtek a tó közelébe, hosszú, ragadós, hideg kezével kinyúlt a tóból, megragadta őket, és lehúzta testüket a sötét vízbe, ahonnan soha nem tértek vissza. Senki sem tudta, mi történt velük, csak a tó partján maradt üres cipőiket és játékaikat találták meg.
Az apukák és anyukák aggódva keresték a gyerekeiket, de a béka mindig visszabújt a víz alá, mielőtt bárki megláthatta volna. De a környéken minden gyerek tudta, hogy a tóhoz menni felnőtt nélkül nagyon veszélyes és tilos.
Egy napsütötte délutánon két kisgyerek, egy kisfiú és egy kislány, játszottak a tó partján. Kavicsokat dobáltak a vízbe, versenyezve, hogy ki tudja messzebbre hajítani őket. Vidáman nevettek. A játék hevében azonban a kisfiú egyre közelebb merészkedett a vízhez.
Amikor a lába a csúszós kövekhez ért, a tó tükre hirtelen megmozdult, és a gonosz béka feje bukkant elő a vízből. Fekete szemét a kisfiúra szegezte, és hideg keze villámgyorsan kinyúlt, hogy megragadja a kisfiú kezét.
A kislány kétségbeesetten sikoltozott. A kiabálást meghallotta a szomszéd bácsi, aki gyorsan átugrott a kerítésen, és kihúzta a kisfiút a vízből. A gonosz béka ijedten visszabújt a tó mélyére.
A kisfiú köhögött, prüszkölt, lihegett, de életben maradt. Amikor anyukája odaért, ijedten ölelte magához, és hálásan nézett a szomszéd bácsira.
A szomszéd bácsi mély hangján lassan megszólalt:
- Most már magatok is megláthattátok, hogy a gonosz béka története nem csak mese! A gyerekek sosem játszhatnak a felnőttek nélkül a tó partján!
A kisfiú és kislány megígérték, hogy mindig betartják ezt a szabályt. Így aztán csak akkor mentek a tóhoz, amikor a szüleik is velük voltak. A gonosz béka pedig mélyen a tó fenekén maradt, és nem mert előbújni.
És így éltek boldogan, mindig vigyázva egymásra - különösen a kerti tó partján. A tó vizében vidáman úsztak a halacskák, és a virágok mosolyogtak a nád között. A gonosz béka pedig mélyen, a tó fenekén maradt, és sosem mert előbújni, amíg a szülők vigyáztak a gyerekekre. De ne feledjétek, a kerti tó mélyén mindig ott lapulhat egy gonosz béka, aki csak arra vár, hogy elragadja az óvatlan gyerekeket. Ezért kell mindig vigyázzunk magunkra, és a többi gyerektársunkra is.
Hallgass mesét youtube csatornán is!
Látogass el facebook oldalunkra!
https://www.facebook.com/mesekatitkospadlasrol/
Keress minket az instagrammon is!
https://www.instagram.com/mesek_a_titkos_padlasrol/
Látogass el facebook oldalunkra!
https://www.facebook.com/mesekatitkospadlasrol/
Keress minket az instagrammon is!
https://www.instagram.com/mesek_a_titkos_padlasrol/
Fontos jogi tudnivaló a blog tartalmával kapcsolatban!
A blog tulajdonosa által feltöltött képek, szövegek és videók a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védelme alatt állnak. Ez azt jelenti, hogy a tartalmakat nem lehet a szerző engedélye nélkül más webhelyen vagy nyomtatásban közzétenni, megjelentetni.
Amennyiben forrásmegjelöléssel szeretnéd megosztani írásaimat más blogban, oldalon, nyomtatásban, kérlek, feltétlenül tüntesd fel a forrást!
Köszönöm a megértésedet!